Szén

Típusa: Nem megújuló

A szén keletkezése

A mai szénkészletek körülbelül 300 millió évvel ezelőtt jöttek létre, amikor a Földet esőerdők borították. Az elhalt növények a mocsaras területeken belesüppedtek az iszapba. Mivel itt nem volt elegendő oxigén, a baktériumok nem tudták elbontani a növényeket, így ezek az évmilliók során különböző kémiai és fizikai folyamatok következtében szénné alakultak át.

Áramtermelés szénnel

A szén elégetésekor felszabaduló hővel vizet melegítenek. Ennek hatására gőz képződik, ami nyomást gyakorol a turbinák lapátjaira, ezáltal forgásba hozva őket. A turbinákat generátorokkal kapcsolják össze, amelyek áramot termelnek.

Hol találkozhatsz a szénnel?

Magyarország szénkészletei kimerülőben vannak, az egykori szénbányákat a gazdaságtalan kitermelés miatt jórészt bezárták. Barnaszén bányák a Dunántúli-középhegységben Ajka, Oroszlány, Tatabánya és Dorog körzetében valamint a Borsodi-medencében vannak. A hazai barnaszén sok szennyező anyagot tartalmaz, elégésekor sok hamu és kéndioxid keletkezik.
Külszíni lignitfejtés a Mátra lábánál, a visontai és bükkábrányi területeken folyik.

A világ legnagyobb szénkészletei Kínában, az Egyesült Államokban, Dél-Afrikában, Ausztráliában, Oroszországban, Lengyelországban, Kolumbiában és Ukrajnában találhatók.

A szénalapú áramtermelés előnyei és hátrányai

Előnyök

  • A széntüzelés jelenleg az áramtermelés egyik legolcsóbb módja.
  • Széntüzelésű erőmű építésére minden olyan helyszín alkalmas, amely jó közlekedési hálózattal és elegendő mennyiségű hűtésre szolgáló vízzel rendelkezik.

Hátrányok

  • A szén égetése során szén-dioxid képződik, amely az üvegházhatást növelő gázok egyike. Az égetés során ezen kívül kén-dioxid is keletkezik, amely a savas eső egyik alkotóeleme. A hazai kitermelésű tőzeges barnaszén és lignit igen szennyezett, elégésük során sok hamu és kéndioxid is keletkezik.
  • A szén nem megújuló energiaforrás. A készletek korlátozottak, így előbb-utóbb ki fognak merülni.
  • A széntüzelésű erőművek működéséhez nagytömegű tüzelőanyagra van szükség, ez szállítási és anyagmozgatási többlet költségekkel jár.

Szénerőművek száma Magyarországon

Az elmúlt öt-hat év alatt a hazai mélyművelésű szénbányászatra épült erőművek fokozatosan megszüntették a termelést, illetve más tüzelőanyagra tértek át, amelyek környezetszennyezése már igazodik az Európai Közösség szigorúbb környezetvédelmi előírásaihoz, a kibocsátási normákhoz. A 11 hazai szénerőmű túlnyomó többsége már vegyes üzemelésű, a szén mellett földgázt és kőolajat is használnak. Magyarországon szenet már csak a Mátrai Erőműben égetnek. A Vértesi erőműben 2015-ben leállították a szenes üzemet

A szénbányászat jövője

A világ szénkészletei előreláthatólag a 22. század végéig elegendőek. A meglévő széntüzelésű erőművek azonban meglehetősen elavultak: a következő 8-10 évben a legtöbbet valószínűleg vagy bezárják, vagy a káros anyagok kibocsátását szabályozó, korszerű (és költséges) berendezésekkel szerelik fel. A magyarországi széntüzelési erőművek döntően a külszíni fejtésből származó lignittel vagy a magas salak (hamu) és kéntartalmú barnaszénnel működnek. A hazai szénbányászat a készletek kimerülése, az előnytelen geológiai fekvésük és a gazdaságtalan kitermelés miatt folyamatosan csökken.