Biomassza energia

Típusa: Megújuló

Mi a biomassza?

A Földünkön található összes élő anyag – más néven a biomassza – a bolygó felszínének egy vékony rétegében, a bioszférában található. A bioszféra kiapadhatatlan energiaforrás, amelyet a Nap energiája a fotoszintézis útján táplál.

Áramtermelés biomasszával

Minden növényi és állati eredetű anyag a biomassza részét képezi, beleértve az állati hulladékokat és a szennyvizet is. Az úgynevezett energianövényeket kifejezetten azért ültetik, hogy aztán fűtőanyagként hasznosíthassák. A biomasszát gőzkazánokban égetik el. A keletkező gőz egy turbinát forgat meg, amely működésbe hozza a villamos energiát termelő generátort. A lakossági szennyvízből nyert metángáz égetésével hő és villamos energia állítható elő.

Hol találkozhatsz a biomasszával?

A biomassza mindenhol körbevesz minket. A bioenergia nyerés egyik helyi lehetősége, amikor szennyvízből, trágyából hő- és villamos energiát nyernek a szerves anyagok rothasztásával. A keletkező metán biogáz toronyba gyűlik, ami majd gázmotor-generátor segítségével elektromos árammá alakítható. Így kisebb települések, településrészek, tanyacsoportok, mezőgazdasági üzemek hő- és áramellátása oldható meg.

A biomassza alapú áramtermelés előnyei és hátrányai

Előnyök

  • A biomassza megújuló energiaforrás – az eltüzelt növények helyére újabbak ültethetők.
  • Felhasználása előnyös a mező- és erdőgazdaságból élők számára, mivel piacot teremt a terményeiknek.
  • Szénsemleges energiaforrás. Ez azt jelenti, hogy a tüzelőanyag elégetése során pontosan ugyanannyi szén-dioxid kerül vissza a levegőbe, amennyit a növények fejlődésük során megkötöttek.

Hátrányok

  • A biomassza alapú áramtermelés költséges módja a villamos energia előállításának.
  • A biomassza-erőműveket bőséges biomassza-források közelében kell megépíteni.
  • A biomassza energetikai felhasználása növelheti az élelmiszerárakat, mivel a biomassza előállítása éppúgy mezőgazdaságilag hasznosítható területeken folyik, mint az élelmiszer-termelés.

Biomassza-erőművek Magyarországon

Manapság a legtöbb széntüzelésű erőmű vegyes üzemelésű azáltal, hogy tüzelőanyagának egy részét a biomassza adja. A biomassza energetikai hasznosítása Magyarországon jelenleg elsősorban erdőgazdasági és mezőgazdasági melléktermékként jelenik meg, és csak másodsorban jönnek szóba a kifejezetten energiahordozók előállítására termesztett mezőgazdasági kultúrák. Biomassza fűtő- és erőművek működnek Magyarország több településén (Szigetvár, Mátészalka, Körmend, Szombathely, Sárospatak, Tata, Szentendre, Balassagyarmat, Papkeszi, Pécs, Kazincbarcika és Ajka). Ezek kapacitása 2 MW és 50 MW között helyezkedik el.

A biomassza jövője

A biomassza gyűjtésének, feldolgozásának és átalakításának egyszerűsödésével egyre többen választják majd ezt az energiaforrást.